Vácnál, ahol a Duna túljut a Börzsöny és a Cserhát hegységén, és a folyóhoz lefutó dombok lábánál átkelésre is mód nyílik, kilenc évszázaddal ezelőtt város született. Korábban e vidék honfoglalók fejedelmi szálláshelye volt, majd első szent királyunk, István elhatározásából püspökség alakult itt. A püspökvár védelmében magyar és német város született, melynek polgárai élénk kereskedelmi és kézműves központot, jeles papjai messzire ható szellemi és művészeti centrumot teremtettek. A polgárházakkal, templomokkal és kolostorokkal ékes város a törökök megjelenéséig virágzott. Nyomukban az ostromoktól, tűzvészektől szinte teljesen elpusztított, elhagyatott és kifosztott város fogadta szabadítóit (1686).
A XVIII. század az újjászületésé: a visszatérők, a telepesek és a mecénás püspökök barokk várost teremtettek a romokból.
Vác mindig is a nagy szellemi központok — Buda, Visegrád, Esztergom és Pest vonzásában élt, de megőrizte egyéniségét. Építészeti egyéniségét is, mely a kisvárosi és a nagylélegzetű barokk művek sajátos együttlétéből fakad, melyben a Dunára táruló képben, a vízparti városrészek, Tabán és Burgundia apró házai felett a székesegyház kupolája, a szerzetesi templomok tornyai uralkodnak, vagy a Március 15-e téren, hol együtt élvezhetők a polgárok egyszerűbb házai a Városházával és az irgalmas ispotállyal, velük szemben pedig a középkori maradványokat is láttató régebbi püspöki palotával, a későbbi Siketnéma Intézettel.
Egészen más arca van az egyházi központnak, melyet a párizsi indíttatású forradalmi építészet nálunk egyedülálló épülete, Isidore Canevale műve, a székesegyház ural, és elegáns főhomlokzata mögött F. A. Maulbertsch képei élvezhetők.
Egy másik látványosság az érett barokk szobrászat mesterműve, a Szentháromság-oszlop, vagy a város déli részén, a Gombás-patak hídján álló szentek alakjai, és nem utolsósorban a Felsőváros végén, Mária Terézia fogadására emelt diadalív 1764-ből.
A régi és az új jól megfér egymás mellett, hisz Vác iskolaváros is, vonzáskörzetének szellemi, kereskedelmi központja. Kitűnő közlekedése, vendégszerető közönsége okán gyarapodik a város idegenforgalmi szerepe is, köszönhetően barokk műemlékeinek is.
Szöveg: Dercsényi Balázs
Fotók: www.vac.hu
© MMXX Váci Bartók—Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola | Utoljára frissítve: 2014. október 8.
Oldaltérkép | Impresszum | Kapcsolat | Technikai információk és hibabejelentés | Zeneiskola